Ősi skulnerai nyelven a ‘kah’ lelket jelent. Úgy is fordíthatnánk, hogy lélek-, vagy szellemváros. Amikor még a sötét istenek uralma dívott, s tiszteletük volt a bevett szokás Terianon, a kontinens legnyüzsgőbb s legdúsabb városa volt Kah’ar. Akkoriban persze még nem így hívták, de azokat az iratokat rég felfalták már a sivatagi molyok. Ó igen, azok is léteznek ám, de vissza a város történetéhez. Ahogy beköszöntött az Új Istenek hajnala, úgy a régi vallási rendszernek leáldozott, és a terránok elhagyták egykori szokásaikat. Haragjában a sötét istenek egyike Skulnerára lépett, és amikor ez megtörtént, Kah’ar alapjai megsüllyedtek, a város fele víz alá került, és a rengés egy fájó sebet, egy mély hasadékot szakított a kontinensen. Ma ezt nevezik Harag-szurdoknak, melynek mélyén egy aprócska vízér folyik kiapadhatatlanul. Ez az erecske szép lassan átitatta vizével a megsüllyedt területet, és az elnéptelenedett romok közt feütötte fejét a paradicsomi élet. Dús növények sarjadtak, egész kis oázist teremtve a magányos kövek körül.
Mikor a sötét istenek maradék követői meghallották milyen csoda történt egyik istenük lábnyomában, mindent hátrahagyva a Megszentelt Földre léptek, és átvekelve azon, dacolva minden veszéllyel elhatározták hogy letelepednek és újjáépítik az egykor dicső városukat. Aki ide lép, szembesülnie kell azzal, hogy itt nem él a vallási tolerancia. Két választást kap mindenki: szolgálja a sötét isteneket éltével, vagy szolgálja halálával.
A legsötétebb sötétet keresed? Elfáradtál? Sérültjeid vannak? Megpihennél út közben?
Akkor Faa’vát hagyd ki! A falut – mely azóta sokkal inkább város – a pár évszázada a fal mélyére indult kalandozók és bányászok utódai népesítik be… Több ezer tébolyodott, megtévelyedett lélek, akik legrosszabbjai az elveszettekhez hasonlóan saját embertársaikra vadásznak.
A helyzet nem túl rózsás… De Skulnera földjén hol lenne az? A lakóknak fel se tűnik, hogy csúszómászókra és rágcsálókra kell vadászniuk napi szinten, hogy egyáltalán egy falat is jusson nekik.
Faa’va a legsötétebb tárnák és az őrület határán található.
Maga a hely egy többszörösen elátkozott város. Itt mindennaposak az éjfélkor feltűnő sétáló hullák, amik furcsa módon tudnak gondolkodni, ravasz, emberlelkeket evő árnyak, vagy akár csak pletykás, öngyilkosságig kísértő szellemek. Ne is beszéljünk maga a föld alatt végigfutó katakombákról, amelyekben rendszeresen temettek el élve különböző ártó szándékú démonokat, boszorkányokat és egyéb lényeket. Ez még hagyján! Ugyan! Van ilyen máshol is, azonban maga a gondozatlan, omladozó templom és a mögötte lévő temető ősi titkokat rejtenek, meg sem említve, hogy ide még mindig járnak más városokból és falvakból… akasztani. Ha itt jársz fuss, szaladj! Mert, ha nem, akkor könnyen lehet, hogy örökre itt ragadsz, méghozzá holtan.
Hitted volna, hogy a hit egyik fellegvárára találsz Skulnera reményvesztett porhalmai és síró sziklái közt? Igen? Akkor csalódnod kell. A Megszentelt Föld egy, a Sötét Úrnőnek ajánlott territóriuma Skulneranak. Az elv egyszerű: A Megszentelt Földet egész addig békén hagyják a kinn ólálkodó bestiák, amíg egy hitetlen nem lép a városba. A városban elterjedt legendák szerint a shirakaar tanok követőit nem támadják meg a lények… De ez csak a város falain belül igaz.
Egy rettegéssel, ármánykodással és képmutatással telt hely a kontinens felszínén, ahol más vallások templomai ostromlott nagykövetségnek számítanak. Ahová a többi vallás csak kitüntetésből küldi legkiválóbb paplovagjait és büntetésből legmegbízhatatlanabb papjait.
A Ka folyó partján – a legenda szerint egykor egyetlen piaci sátor köré – épült ez a lenyűgöző nagyságú város, mi mostanra Skulnera legnagyobb és legfőbb városa. Az itt élő uralkodó a leggazdagabb és leghatalmasabb, így egész Skulnera urának kiáltotta ki magát. Ezzel ugyan más császári államok és kiskirályságok nem mindig értenek egyet, de nyílt összetűzésre ritkán kerül sor. A kontinens legnagyobb piactere a hatalmas városfalak mögött található. A városon keresztülhömpölygő folyót pedig a legenda szerint Jana istennő könnyei fakasztották, ezért úgy tartják, hogy vize sose szennyeződik be, vagy fertőződik meg.
Egyik legnagyobb látványossága az évente kétszer bekövetkező áradás, melynek során a víz egészen a falakig ér és ami termékennyé teszi a területeket a következő áradásig.