Rukahani fűszerbánya

Intera mélyén nem élnek meg azok a növények, amelyek a felszínen, vagy a felsőbb tartományokban megtalálhatóak. Ez teljesen érthető és logikus, hiszen nincsen fény, a vizek némely területeken valódi fizetőeszközt jelentenek. Az elixírek bolondjainak, a szakácsoknak, és más konyhatündéreknek Zahalin valóságos kihívás, hiszen a helyi adottságokkal kell boldogulni, vagy méregdrágán, esetleg feketén hozzájutni az alapanyagokhoz. A végső megoldáshoz keveseknek fűllik a foga. Rukahan tökéletes elhelyezkedésének hála, egy bűszerbányát is birtokol. Olyan anyagok nyerhetőek ki itt a kövekből, és olyan létformák vernek tanyát a sötét karsztok felületén, melyek képzeletet felülmúló ízvilággal bírnak, nem is beszélve a hatásokról, melyeket a szervezetre gyakorolnak. Dah’tar uralkodó gondoskodott arról, hogy csak az ő munkásai jussanak be biztonságosan a karsztok labirintusába.

Valami van a mélyben… A sziklák alatt. Egy morajló, vészjósló remegés, mely a talpadon dobol. Egy morgás, amely vasmarokkal szorítja össze a szívet, és sarkall mihamarabbi távozásra. Ha megérzed a közeledtét, jobban teszed, ha szorosan egy sziklához simulsz, nem veszel levegőt, és még a szívdobbanásaidat is kontroll alá vonod. A legjobb, ha nem is dobban. 

Read More

Rukahan

Amikor Zahalint elkezdték benépesíteni a terránok, komoly harcok folytak az élhető területekért. A fajok képtelenek voltak megegyezni, határaikat nem tartották tiszteletben saját felsőbbrendűségükre hivatkozva, és erejük fitogtatását az urak egymás sanyargatásában élték ki. Ebben az óriási káoszban, ameddig Zahalin szívéért folyt a küzdelem, egy keverék démon faj keletre húzódott, és a sötét karsztok közt kiépített egy saját kis birodalmat. Mire a többi vitázó feleszmélt, létrejött Rukahan, és megerősödve várta a támadásokat. A hatalmas kastélyrendszer-szer építmény egy egész várost tesz ki. Zegzugos csarnokai, keskeny folyosói valóságos labirintusként szolgálnak az idegenek számára, így mindig elkél a jó ismeretség, ha valaki Rukahan városába tér. Itt található a barullumi portál párja is, így a népesség egyre gyarapodik, a város folyamatosan terjeszkedik. Uralkodójuk egy személyben képviseli magát mint király, és mint királynő. Dah’tar hercegnő Duatból származott el, és házasodott a rukahani királlyal, frigyük után pedig úgy döntöttek közös megegyezés alapján, hogy senki se állhasson közéjük, a hercegnő bekebelezi hites urát, és kettejük nevében fog uralkodni. A pletykás szájak persze azt terjesztik, hogy a bájos leány a nászéjszakán felfalta a hímet, de hát ki merne nyíltan ellene menni a terület abszolút uralkodójának?

Read More

Homályfölde

Aki a ruallini portálon keresztül érkezik Zahalinba, az itt köt ki. Homályfölde az alacsonyrendű démonfajzatok, élőhalottak, és más, gyengébb terránok gyűjtőhelye. Sűrű, áthatolhatatlannak látszó sötétség uralja a tartomány ezen részét, ahol a terránok és bestiák jórésze egyáltalán nem is viselné ez a fény legkisebb mértékét sem. Az itt élők hőlátással vagy más módokon tájékozódnak. Vadak, szinte már állatiasan puritánok, civilizációnak csak kísérlet kezdeményei tapadnak meg időnként ezen a vidéken. Számos apró falvacska, eltévedt, rogyadozó épületek képei tarkítják az erre járók számára a tájat. A helyiek alacsony értelmi szintje persze nem jelenti azt, hogy ostobák is, sőt. Ravaszak, kitűnő ösztönökkel rendelkeznek, és természetesen nekik is vannak érzéseik, amit érdemes figyelembe venni, mielőtt még valaki balgán azt hiszi, hogy uralma alá vonhatja a területet.

Read More

Kocsma a kurtafarkú démonhoz

Vagy röviden csak Kurta. Röviden, nem hosszan! 

A Kurta egy fa tetejére épült, egészen praktikus okokból, megpedig azért, mert a sárga föld alá ittasult vendég ha egyszer kilép az ajtón, segítség nélkül már nem igazán talál vissza. Vagy ha van is segítség, még mindig nem garantált a siker megfelelő állapotú szárnysegédek híján. A fára ültetett vityilló körül lassacskán megtelepedtek más kalyibák is, melyek tulajdonosai ősi mesterséget űző hölgyeket és urakat futtatnak, vagy szállást kínálnak. Akad még egy-két rosszabb üzlet, meg pár hétköznapi földművelő terrán otthona. 

Vannak Zahalinban szebb, jobb helyek, biztonságosabbak. Még csak panorámával sem rendelkezik, hisz a mélységi tartományban nincs mi bevilágítsa a tájat, és Kelet-Siyamor is épp csak dereng. De az egyszer biztos, hogy itt a legjobb a fekete sör, és a legerősebb az ogrebab főzet másnap reggel. Ha szerencséd van, nem egy előző esti ogre tasli fejfájását orvosolod.

Read More

Shirakaar-kapuk útja

Intera létrejöttét két mondához kötik. Akik hisznek a sötét istenek létezésében, és félik nevüket, azok szerint a négy tartomány nem más, mint a régi istenek ajándéka. Zahalinban ritkák a szentélyek, és kevés a felszálló ima, mégis, az egyik legnagyobb út mely két grotta közt átvezet valóságos szent zarándokhellyé vált. Már senki sem emlékszik, hogy ki volt az, aki a kapukat állította. A fekete félfák rendíthetetlenül, büszkén emelik magasba a díszesen faragott szemöldökfákat még akkor is, ha az idő vasfoga rajtuk is próbát tett. Amikor fúj a szél, láncok zörrennek súlyosan, mintha egy ősi dallam kelne életre a levegő elemének és a föld adományának összjátékából. 

Az út biztonságos a test számára, a lélek azonban esendő, gyenge. Több olyan eset is történt, hogy valaki elindult az úton, és átért ugyan a túloldalra, a lelkét viszont valahol út közben elhagyta. Akik épen végigjárták az ösvényt, mind mást és mást mondanak. Vannak akik mellé titokzatos útitárs szegődött, mások az életük lehetőségeit látták maguk előtt, olykor erős csábítást érezve arra, hogy másképp válasszanak, mint ahogyan a múltban tették. Az átkelés követelhet ősz hajszálakat is, vagy emlékeket, de volt aki megnémult. Ha ezt az utat választod, jobb, ha számot vetsz értékeiddel, mielőtt nekivágsz, mert nem tudhatod, te miként érsz a túloldalra.

Read More

Siyamor-tengerek

A tartomány két varázslatos beltengerrel büszkélkedik, melyek színüket változtató zafírokként ragyognak a sötétben. A hullámok csalfán felkúsznak egészen a tartomány belső falaira, azt a látszatot keltve, hogy a víz végtelen, és nem lézetik határ északon s délen, csak a vizek sokasága. Bár a tartomány északi és déli perifériáján terül el a két ikertenger, mégis keleti és nyugati felekként emlegetik őket. A nyugati testvér szeszélyesebb, hullámai néha felcsapnak egészen a mennyezetig, és maguk alá temetik a hajósokat. A keleti iker jóval csendesebb. A sok kis felszínen lebegő sziklaszigettel és keskeny ösvénnyel azt az illúziót kelti, hogy nem is tenger, csak egy mocsár, vagy játékosan kanyargó patakocskák fogócskája a síkon. Az utazó azonban jobb ha résen van, mert egyetlen biztos átjáró van a tengeren, mégpedig a híd, melyet a sötét isteneknek szenteltek. 

Read More

Karolnum-szirtek

A tartomány közepén hegyes, erős agyarakként merednek a sziklák a mennyezet felé, némelyik már el is éri azt. Ezeknek a csúcsoknak a teteje sokszor már csúszik a hideg harmattól, a levegő illata pedig sós a földrétegben húzódó mélytengertől, mely Zahalin és Dol’wara közt ring mély némaságban. A rémisztő csúcsok azonban békét tartogatnak. Köztük még a szél is megpihen, a pára békés komótossággal lebeg egyik szirttől a másikig, és a hegyek gyökerei közül patakocska ered, mely Zahalin két beltengerét táplálja.

Read More

Lekaya’st erdő

A zahalini ősdémonok nyelvén ez annyit tesz: fénylő csont. Vagyis a közös nyelven durva fordításban azt jelenti, Fénylő Csontok erdeje. Intera legalsó tartományában nincsenek olyan fényforrások, melyek az egész területet bevilágítanák, és nem rendelkeznek elég jü kapcsolatokkal Elysiummal sem ahhoz, hogy erő Napkristályokra tegyenek szert. A természet és a mágia néha azonban ha nászra kél, különös teremtményeknek ad életet. 

A démonok közt szó esik néha egy különleges személyről, aki a tartomány lombtalan erdeit járja. Nem is kifejezetten ő a rendkívüli, hanem a tárgy teszi azzá, melyet birtokol. Bestia pásztornak nevezik, aki kürtjének szólamával képes magához szólítani a vadakat, vagy megszelidíteni a felajzott bestiákat. Képes előhívni az ősi teremtményeket is nyugtukból, melyek felébredve színtiszta fényt árasztanak magukból, s áldást vagy vészt hozhatnak Terianra. Olyan gyermekek ők, akiket annakidején Terra elsőként űzött a mélybe, hogy ne jelenthessenek veszélyt a kontinensenek. 

A meséken túl a Lekaya’st erdő hemzseg a fenevadaktól, és valóban akad olyan bestia, amely képes a testéből fényt bocsájtani. Akár olyat is, mely sérülést okoz, vagy gyógyít, ahogy éppen az az akaratát szolgálja.

Read More

Tiltott könyvtár

Terian szó szerint mélyén, eldugva a méltatlan tekintetek elől építették fel a világ minden olyan könyvének otthonát, melynek kötetei titkos kincsei a világnak. S mint kincsek, hozhatnak tulajdonosuk fejére átkot és áldást egyaránt. Nem csak lelket szédítő romantikus regények, vagy a világörökség részét képező fantasztikus költeményei várnak itt arra hogy a terránok ujjai végigsimítsák gerincüket, vagy lapjaikat pörgessék, tekercseiket göngyölítsék. Itt őrzik az Átkozott Dallamok kottáit, a Rémuralomról szóló fejlegyzések eredeti példányait, a legsötétebb mágiák varázslatait, tiltott praktikák elsajátítási módját. 

Hosszas ideig időzni a sorok közt nem ajánlott. Állítólag van valahol egy könyvtáros, aki segít megtalálni azt amit keresel, de ne fűzz sok reményt a segítséghez. Aki sokáig marad, annak elméjét szép lassan bekebelezi a sötét szellemi energiával töltött hely.

Read More

Kradneehia

A legragyogóbb város Zahalin-szerte, amely az Erullan alatt elhelyezkedő portál párjára épült. Mivel az erullani kapu rejtélyét megfejteni csak a legelmésebb, legagyafúrtabb, és legtalpraesettebb terránok tudják, ezért nem csoda, hogy Kradneehia lakosságának jelentős része értelmiségi, vagy minden hájjal megkent csínytevő. A portál fényének hála itt állandóan világosság van, így a fényre érzékeny terránok sajnos képtelenek megmaradni a határon belül óvitézkedések nélkül. Elég azonban egy megfelelő varázslat, vagy egy fényérzékenységet gyógyító főzetkúra, és máris élhetőbbé válik Kradneehia. Hála a helyi tudósoknak, mérnököknek és mágusoknak, innen a földszín is elérhető. A vasút ugyanis átvág a bolygó kéregrétegein, és megáll Rivennán és Janerán is. 

Read More

Zuron

A sötét tartomány egyik legszebb városa, melyet szinte kizárólag nemesek laknak. Nemes démonok, nemes vámpírok, nemes sötét elfek… És persze ez a város jelenti a legszegényebbek számára a legkedveltebb zarándokhelyet is. A külvárosban, ahová a ragyogó ablakok fényétől már nem látni el, széles körben öleli a nyomornegyed a gazdagok világát. A szakadék óriási köztük, de ameddig a pórnép az utcán marad, és nem próbál hívatlanul betérni a csodaszép kastélyokba, addig megtűrik őket. Olykor eltűnik egy gyermek vagy egy leány, máskor egy egész házat mázolnak ki vérrel, vagy rejtélyes állat- és bestia holttestek tűnnek fel. 

Read More

Hishanon hasadék

A Hishanon hasadék Zahalin központi, mondhatni anyaüregének szívétől fut északra, mintha egyszer meghasadt volna. A képződmény függőleges, sima falai közt a lombtalan fák eltorzultak, vízszintesen növekedtek és mindkét falban gyökeret vertek, mintha csak Zahalin keleti és nyugati felét akarnák egyben tartani. A kiöregedett példányok több méter szélesre hízást követően üregessé váltak, így némelyekben terránok telepedtek meg. Mindannyian furcsa népség, nem is csoda. Ha Zahalinnak van éjszakája, akkor egész biztos a sóhajok és sikolyok idején van, amikor a szél úgy zenél a kanyonban, mintha valaki fájdalmának hangjait hordozná.

Miért is térne erre bárki? Nos, hát azért, mert ez jelenti az egyik utat az észak-nyugati periféria üregei felé. Legalább eltévedni nem lehet benne, ennyi előnye van.

Read More

Shiorkir labirintus

Zahalin egyik üregét egy útvesztő tölti ki. A talajon járva végtelen utak csalóka útkereszteződései várják a terrán vesztét, míg a levegőben anomáliák lebegnek láthatatlanul. Nem megoldás hát, ha a falak tetején ugrálva, vagy repülve próbál valaki átvágni a középen álló várkastélyba. A falak ugyan nem vándorolnak, de a sötétség és az árnyékok hada pont elegek ahhoz, hogy zavart keltsenek, nem is beszélve a névtelenül suttogó hangokról, az apró neszekről. A terület korántsem lakatlan, és ha valami a nyomodba szegődik, akkor bizony hirtelen kell helyesnek tűnő döntéseket hozni. A csapdák sokasága pont elég… Mint mondtam, a levegő is tele van velük. Ha belerepülsz egybe, rosszabb esetben csak a terem egy teljesen más pontján találod magad hirtelen, rosszabb esetben az anomália megragad, összeroppant, kifacsarja a testet és kitépi a lelket.

Ki eléri a középen álló épületet, a pletykák szerint megmenekül. Talán még Zahalinból is kijuthat valamilyen módon, ha képes megfizetni az utazás árát a kastély roppantul unatkozó  urának.

Read More