Aetryasnak sok felfedezetlen és lakatlan területe van, ez pedig egy a számos közül, melyet a peremvidéken felejtettek. Évezredekkel ezelőtt szerzetesek vájták eme ősi kolostort a sziklafalba, melyet otthonuknak és egyben szentélyüknek is neveztek. A választás tökéletes volt, hisz eme hegyvonulat szent föld volt, így gonosz erők nem árthattak nekik… Vagy mégis? Egy szerzetes rettegni kezdett a haláltól és az elmúlástól, így alkut kötött egy démonnal melyet a kolostor falain belül eresztett a Terianra. Mindenki meghalt kivétel nélkül. Terian legbátrabb harcosai keltek útra, hogy megtisztítsák a bemocskolt földet és elkísérjék új otthonukba a szent nővérek gyülekezetét, akik a tisztogatás után örök imádságba kezdtek. Szemhéjaikat bevarrták, füleikbe ólmot öntöttek. A kolostort lepecsételték, időnként pedig nagyhatalmú papok látogatják, hogy felfrissítsék a démont fogva tartó kötelékek erejét. Évezredeken keresztül működött ez a módszer, egészen mostanáig. A gonosz ismét kiszabadult és nem nyugszik meg míg el nem pusztítja a kolostorban hagyott szent ereklyéket.